A megfelelő mennyiségű D-vitamin számos anyagcsere-funkció szempontjából kritikus fontosságú, elengedhetetlen az egészséges immunrendszer működéséhez és az erős csontokhoz is. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy az elégtelen D-vitamin-szint növelheti az olyan egészségügyi problémák valószínűségét, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór és a demencia, a szklerózis multiplex és a csontritkulás.
A D-vitamin ugyan természetes módon van jelen egyes élelmiszerekben (pl. szardínia, lazac, joghurt, tojás), a szervezetünkben jellemzően akkor keletkezik, amikor a napfény kölcsönhatásba lép a bőrben lévő fehérjékkel. A legtöbb ember számára a napozás és az ultraibolya B (UV-B) sugarak - a leégéssel járó rövidebb hullámhosszúságú sugarak - jelentik a D-vitamin fő forrását. Azok számára, akik pedig még így sem jutnak elegendő D-vitaminhoz, az étrend-kiegészítők segíthetnek.
A melanin hatása a D-vitamin termelésére és szintézisére
Az emberek D-vitamin-szintjét a bőrben lévő melanin mennyisége is meghatározza, ami egy, a bőrszínt befolyásoló pigment. Minél több a melanin, annál sötétebb a bőrtónus. Minél kevesebb a melanin, annál világosabb a bőr. A bőrben lévő melanin mennyisége befolyásolja a D-vitamin szintjét is, mivel a bőr a D-vitamin szintézise az UV-sugaraktól függ, és a sötétebb bőr gátolja annak termelését. Egy világosabb bőrű embernek körülbelül 15 percig kell a napon tartózkodnia ahhoz, hogy a napi D-vitamin szükséglet megtermelődjön a bőrsejtekben, míg egy sötétebb bőrű embernek 30 perctől három óráig terjedő időre is szüksége lehet.
A magasabb melanin-szinttel rendelkező, magasabb földrajzi szélességen élő országok lakosainál a legnagyobb a D-vitaminhiány valószínűsége. Ennek fő oka az lehet, hogy a magasabb szélességi fokon élő emberek többsége - az egész évben védőruházatot igénylő hideg időben - csak nagyon korlátozottan van kitéve a napfénynek.
Egy tanulmány szerint például a magasabb szélességi fokon élő sötétebb bőrű emberek lassabban termelnek D-vitamint, és nagyobb a D-vitamin-hiány előfordulása, mint a világosabb bőrűeké ugyanezen szélességi fokokon. Minél messzebb van az Egyenlítőtől, annál magasabb a földrajzi szélesség, és annál kevesebb napfény éri a területet - ez az egyik fő oka annak, hogy a magasabb melaninszintű, sötétebb bőrű észak-amerikai eszkimók és indiánok, vagy egyes szibériai népcsoportok veszélyeztetve vannak a D-vitaminhiány szempontjából. Az erősen pigmentált bőrű emberek dilemmája tehát kettős: a melanin miatt kisebb a bőrrák kockázata, de ugyanezen okból gyakran D-vitaminhiányban szenvednek.
Fényvédő krémek és D-vitamin
A melaninhoz hasonlóan a napvédő krémek is fontos szerepet játszanak a káros UV-sugárzásnak való kitettség csökkentésében. Egy elmélet szerint a fényvédő krémek is csökkenthetik a szervezet D-vitamin-termelését - egy tanulmány szerint széles körű használatuk vezetett a bőr D-vitamin-szintjének csökkenéséhez. Általánosságban azonban a bizonyítékok arra utalnak, hogy a D-vitamin-hiány kialakulásának kockázata a mindennapi naptejhasználat miatt nagyon alacsony.
A rendszeres naptejhasználat D-vitamin-szintre gyakorolt hatását vizsgáló egyes tanulmányok, köztük egy ausztráliai, azt találták, hogy a D-vitamin-szint nem változott a vizsgálatban résztvevők egyikénél sem. Az önbevalláson alapuló naptejhasználat és a D-vitamin-szintek összehasonlítása pedig nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a naptej alkalmazása jelentősen befolyásolta volna a D-vitamin-szintet. Egy másik, szintén ausztrál kutatás szerint nincs különbség a D-vitamin szintjét tekintve azok között, akik nyáron naptejet használtak, és azok között, akik csak placebó krémet kaptak a kísérlet során.
De olyan tényezők, mint a szabadban töltött idő mennyisége és a napon viselt ruházat típusa befolyásolhatják a bőrre jutó UV-B-sugarak mennyiségét és ezáltal a D-vitamin szintézisét. Ezek a változók megnehezítik a napvédő krémek kutatását, és ellentmondásos eredményekhez vezethetnek. A Journal of Cosmetic Science című folyóiratban 2020-ban megjelent cikkből pedig kiderült, hogy egyetlen tanulmány sem hasonlította össze közvetlenül a melanin és a fényvédő krémek által a naptól nyújtott védelmet.
További kutatásokra van szükség, amelyek feltárják a napvédő krémek és a különböző melaninszintek D-vitamin-szintézisre gyakorolt hatásának összefüggését, különösen nagy mintaszámú, a valós életet reprezentáló környezetben. A problémát a megfelelő UV-védelem és a D-vitamin szintézis szükségességének, valamint az UV-sugarak blokkolására hivatkozó egyes fényvédő összetevők potenciális toxicitásának összehangolása jelenti. Amíg nem kapunk végleges válaszokat a melanin és a napvédő krémek kérdésére, a magas melaninszinttel rendelkező embereket is napvédelem használatára ösztönözzük.
